Sokan azért maradnak távol egy hardstyle-rendezvénytől, mert azt gondolják, hogy egész este csak a modern raw, a túlvezérelt kickek és a megállás nélküli „döngölés” szól majd. Ez a kép azonban meglehetősen egyoldalú. A hazai hard dance-közegben a hardstyle bulik ennél jóval változatosabbak, és egyetlen este alatt több korszak, tempó és hangzás is megfér egymás mellett.
Kapcsolódó cikk: A rawstyle hardstyle? Itthon is keverednek a műfaji címkék
Aki egy szélsőségesebb raw track vagy egy rövid fesztiválklip alapján ítéli meg az egész műfajt, könnyen rossz következtetésre jut. A hardstyle ugyanis nem egyetlen hangzás, hanem egy széles zenei világ.
A hardstyle nem egyetlen alműfaj
A műfajon belül az elmúlt években sok irányzat alakult ki. Az euphoric hardstyle dallamosabb, érzelmesebb oldalról közelít. A classic hardstyle és az early hardstyle a korábbi korszakok hangulatát, dallamait és groove-jait idézi.
A reverse bass egészen más mozgást ad a zenének. A rawstyle sötétebb, keményebb és agresszívebb lehet. Emellett a hardcore, az uptempo, a frenchcore, a hard techno és az industrial rave is egyre gyakrabban kapcsolódik ugyanahhoz a közönséghez.
Ez nem azt jelenti, hogy ezek a műfajok ugyanazok lennének. A határvonalak sok esetben továbbra is felismerhetők. A rendezvények programjai viszont gyakran több irányzatból épülnek fel.
A hazai szcéna is vegyes képet mutat
Magyarországon a közeg mérete miatt különösen természetes, hogy egy DJ vagy szervező többféle hangzással is kapcsolatba kerül. Ugyanaz az előadó játszhat egy alkalommal melodikusabb hardstyle-t, máskor rawstyle-t vagy hardcore-t.
A hazai eseménynaptárban is jól látszik ez a sokszínűség. A Hard Lake programjában például a hardstyle, a rawstyle, az euphoric, a classic hardstyle, a reverse bass, a hardcore, a frenchcore és a techno is helyet kapott.
A Noise Conference szintén több irányzatot kapcsol össze. A programban hardstyle, rawstyle, reverse bass, hardcore, uptempo, frenchcore és hard techno szerepel. Ez nem műfaji káosz, hanem annak a jele, hogy a közönség jelentős része nem egyetlen címkéhez kötődik.
A hazai szervezők gyakran ugyanazt a közösséget szólítják meg, amely kíváncsi a dallamosabb, a klasszikus és a keményebb zenékre is. Egy kisebb piacon ez praktikus döntés, de közben zeneileg is érdekesebb estéket eredményezhet.
A modern raw csak az egyik állomás
Kétségtelen, hogy a modern rawstyle és a keményebb hard dance hangzás sok figyelmet kap. A nagy fesztiválok programjaiban gyakran kiemelt helyen szerepelnek az erős live actek, a gyorsan változó kickek és a látványos dropok.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden hardstyle buli ugyanerről szólna.
Egy fesztivál vagy klubest felépítése általában ívet követ. A korábbi időpontokban könnyedebb vagy dallamosabb zenék szólhatnak. Később érkezhetnek a klasszikusok, a reverse bass vagy a rawstyle keményebb darabjai. A zárás pedig akár hardcore vagy uptempo is lehet.
Aki csak a legerősebb csúcspontokat látja a közösségi médiában, az gyakran nem érzékeli az egész este dinamikáját.
Miért tűnhet mégis úgy, hogy minden csak a keménységről szól?
A közösségi média elsősorban a látványos pillanatokat emeli ki. Egy dallamosabb breakdown, egy hosszabb intro vagy egy klasszikus hardstyle-részlet ritkábban lesz virális, mint egy hatalmas drop.
A rövid videók ráadásul sokszor a legagresszívebb néhány másodpercet mutatják meg. Ez könnyen azt az érzetet kelti, mintha egy teljes rendezvény folyamatosan ugyanazon az intenzitáson működne.
A valóságban egy jó hardstyle buli nem attól lesz emlékezetes, hogy minden percben maximális erővel szól. A hangulatot az adja, hogyan épül fel az este. Mikor jön egy ismert klasszikus? Mikor vált át a szett egy keményebb irányba? Mikor kap helyet egy olyan zene, amelyet mindenki együtt énekel?
A classics nem csak nosztalgia
A klasszikus hardstyle iránti érdeklődés Magyarországon is érezhető. A Hard Base Classics például kifejezetten az early és classic hardstyle korszakára épült, 2003 és 2014 közötti zenékkel. A programban olyan fellépők szerepeltek, akik a hazai színtér korábbi időszakait is képviselik.
A classics események jelentősége nem merül ki abban, hogy visszaviszik a közönséget egy régebbi korszakba. Ezek a bulik azt is megmutatják, mennyi különböző hangzás építette fel a hardstyle-t.
A dallamok, a reverse bass, a jellegzetes screechek és a régebbi kickek másfajta energiát adnak. Nem feltétlenül kevésbé kemények, csak máshogy működnek.
A kevert program nem minőségi kompromisszum
Sokan úgy gondolnak a vegyes lineupra, mintha az automatikusan felhígítaná az eseményt. Pedig egy jól összeállított program éppen attól működik, hogy többféle közönségréteget képes megszólítani.
Egyik látogató a classics miatt érkezik. Más a rawstyle-t várja. Van, aki a hardcore zárás miatt vesz jegyet, míg valaki a helyi DJ-k szettjeire kíváncsi.
Ez nem feltétlenül jelent zenei kompromisszumot. Sokkal inkább lehetőséget ad arra, hogy a közönség olyan előadókat és hangzásokat is felfedezzen, amelyek miatt külön talán nem venne jegyet.
Egy hardstyle buli akkor tud igazán izgalmas lenni, ha nem ugyanazt az energiát ismétli órákon át.
Aki az „új szar” miatt marad otthon, lehet, hogy hibázik
Teljesen rendben van, ha valaki nem szereti a modern raw minden változatát. Nem kell minden új irányzatért lelkesedni, és nem kell úgy tenni, mintha minden friss zene mindenkinek szólna.
A probléma ott kezdődik, amikor valaki egy teljes eseményt előre elutasít néhány olyan track alapján, amelyeket az interneten látott. A hazai hardstyle-rendezvények többségét nem lehet egyetlen hangzással jellemezni.
Lehet, hogy az este egyik része túl kemény lesz az adott látogatónak. Később viszont érkezhet egy classics blokk, egy dallamosabb szett vagy egy olyan előadó, aki teljesen más oldalát mutatja meg a műfajnak.
Aki csak azért nem megy el, mert azt hiszi, hogy kizárólag az „új szar” szól majd, könnyen olyan estéről marad le, amely valójában sokkal közelebb állna az ízléséhez.
A hardstyle buli közösségi élmény is
A zenei sokszínűség mellett a közönség szerepét sem érdemes alábecsülni. Egy hardstyle esemény nem pusztán arról szól, hogy milyen zene következik a következő után.
A klasszikus zenéknél együtt éneklő tömeg, egy jól időzített drop, egy különleges B2B vagy egy váratlan stílusváltás ugyanúgy része az élménynek. Sokszor éppen ezekből a pillanatokból derül ki, hogy egy közönség mennyire nyitott.
A magyar szcéna mérete miatt különösen fontos, hogy ne mesterséges határok alapján válasszuk szét a hallgatókat. Lehet valaki egyszerre classics-rajongó és raw kedvelő. A kettő nem zárja ki egymást.
Nem kell mindent szeretni, csak érdemes nyitottan érkezni
A hardstyle bulik sokszínűsége nem azt jelenti, hogy minden esemény mindenki számára tökéletes lesz. Lesznek esték, amelyek inkább a rawstyle közönségének szólnak. Más programok a classics vagy a melodikus hardstyle rajongóit szólítják meg.
A lényeg az, hogy ne egyetlen részlet alapján alkossunk véleményt. Érdemes megnézni a teljes line-upot, a fellépők stílusát és az esemény felépítését.
A hardstyle nem csak a döngölésről szól. Nem is kizárólag a régi zenékről, a dallamokról vagy a modern rawról. A műfaj ereje éppen abban rejlik, hogy ezek a világok egy megfelelően felépített estén képesek egymás mellett működni.
Aki emiatt marad otthon, könnyen lehet, hogy nem a hardstyle-t utasítja el, hanem egy olyan képet, amely valójában nem is írja le pontosan, milyen egy jó hardstyle buli.
