A magyar hardstyle új generációjáról egyre gyakrabban merül fel a kérdés: valóban hardstyle-t játszik, vagy inkább a hard techno felől közelít a keményebb hangzásokhoz? A kérdés azért kellemetlen, mert a hazai bulik és a közönség egy része ma már ugyanazokkal a szavakkal írja le a raw hardstyle-t és a modern hard technót.
Kapcsolódó: A DJ-k vagy a közönség öli meg a magyar hardstyle-szcénát?
Ez nem azt jelenti, hogy minden új magyar DJ vagy szervező elfordult volna a hardstyle-tól. Inkább arról van szó, hogy a két közeg határa annyira elmosódott, hogy sokan már azt sem tudják pontosan, milyen zenére váltanak jegyet.
A név még hardstyle, a hangzás már más irányba tart
A magyar hardstyle új generációja érthető módon a jelenlegi trendekből is merít. A hard techno látványosan növekedett, új közönségeket ért el, és sok klubban könnyebb vele érdeklődést kelteni, mint a hagyományosabb hardstyle-megközelítésekkel.
A probléma akkor kezdődik, amikor egy esemény hardstyle-ként kommunikálja magát, miközben a zenei program nagy része modern hard techno, industrial techno, schranz vagy ezekkel kevert raw. Ezek a műfajok közel állhatnak egymáshoz, de nem ugyanazt az élményt kínálják.
Egy hangos, torzított kick önmagában még nem határozza meg a műfajt. A tempó, a groove, a szerkezet, a screechek, a dallamok és az egész produkciós gondolkodás együtt rajzolja ki, hogy egy track hová tartozik.
Miért azonosítják itthon a raw hardstyle-t technóként?
A raw hardstyle az elmúlt években sokkal agresszívebbé vált. A hosszú, súlyos kickek, a sötétebb atmoszféra, a kevésbé domináns dallamok és a ridegebb hangzás miatt egy laikus hallgató könnyen hard technónak nevezheti.
Ez különösen akkor történik meg, ha valaki nem a műfaji hagyományokat, hanem csak a hangzás intenzitását figyeli. A „kemény elektronikus zene” sokak számára egyetlen kategóriává olvad össze, miközben a hardstyle-on belül is több, egymástól jól elkülöníthető irány létezik.
A raw hardstyle és a hard techno között valóban van átjárás. Egyes producerek tudatosan használják mindkét közeg eszközeit, és ma már a fesztiválok programjaiban is gyakoriak a közös fellépések. Ettől azonban még nem lesz minden raw track techno.
A hard techno bulikon is sok raw szól
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hard techno eseményeken rendszeresen felbukkannak raw hardstyle-zenék, hardstyle-kickek és a műfaj ismert előadói. A határ tehát nem egyirányú: nemcsak a hardstyle felől érkeznek technohatások, hanem a technoesemények is átemelnek elemeket a harder styles világából.
A közönség ezt természetesen érzékeli. Ha valaki egy hard techno-bulin raw hardstyle-trackeket hall, könnyen azt gondolhatja, hogy a két műfaj már teljesen ugyanaz. A különbség azonban sokszor nem egyetlen dropban, hanem a teljes szett dramaturgiájában és a zenei környezetben jelenik meg.
Ugyanez fordítva is igaz. Egy hardstyle-rendezvényen néhány hard techno-hatású track még nem változtatja meg az egész esemény identitását. Ha azonban a program többsége ebbe az irányba tolódik, akkor a kommunikációnak is követnie kellene a valóságot.
A Noise Conference-jelenség
A Noise Conference-hoz hasonló, modern hard techno felől érkező események jól mutatják, mennyire népszerű lett a gyors, sötét és intenzív hangzás. Ezek a programok sok olyan hallgatót is megszólítanak, akik korábban nem követték a hardstyle-t.
Ez önmagában nem probléma. A gond inkább akkor jelentkezik, amikor a közönség nem kap pontos képet arról, mit hall majd. Egy hardstyle-buliba érkező látogató egészen más szerkezetű és hangulatú estére számíthat, mint egy hard techno-rendezvény közönsége.
A félrekommunikált műfaj hosszú távon mindkét oldalt károsítja. A hardstyle-rajongó csalódhat, mert nem azt kapta, amire számított. A techno felől érkező látogató pedig olyan közegbe kerülhet, amelynek nem ismeri a szabályait és a történetét.
Nem minden kemény zene ugyanaz
A „hard” előtag nem műfaji útlevél. A hardstyle, a rawstyle és a hard techno közös intenzitása fontos kapcsolódási pont, de a zenei nyelvük különböző.
A hardstyle-ban a négynegyedes lüktetés mellett a kick karaktere, a break és drop viszonya, a dallami felépítés, valamint a fesztiválokra tervezett dramaturgia is meghatározó. A rawstyle ezekből sok elemet megtart, miközben sötétebb, súlyosabb és agresszívebb irányokba mozdul.
A modern hard techno gyakran másfajta groove-ra, repetitív feszültségépítésre és ipari hangképre támaszkodik. Persze vannak átfedések, de a különbségeket nem érdemes eltüntetni csak azért, mert a közönségnek egyszerűbb egyetlen címkét használni.
A közönség ezért nem megy hardstyle-bulira
Ha valaki azt hallja, hogy egy esemény hardstyle, de korábban olyan estére érkezett, ahol főleg hard techno és schranz szólt, könnyen rossz következtetést von le. Legközelebb talán már el sem megy, mert úgy érzi, hogy a hardstyle nem az ő zenéje.
Lehet, hogy valójában nem a hardstyle-t utasította el. Egyszerűen nem azt hallotta.
Ez a félreértés a hazai szcéna fejlődését is lassíthatja. Az új érdeklődőknek szükségük lenne olyan eseményekre, ahol megismerhetik a hardstyle különböző oldalait. Ehhez viszont világos kommunikáció kell: legyen látható, hogy egy buli classic hardstyle, rawstyle, hard techno, industrial rave vagy ezek tudatos keveréke.
A magyar új generációnak nem kell visszafelé lépnie
A műfaji tisztaság nem azt jelenti, hogy a magyar előadóknak vissza kell térniük egy régi hangzáshoz. A modernizálás természetes folyamat. Egy mai hardstyle-producer használhat keményebb kickeket, technohatású groove-okat vagy ipari textúrákat úgy is, hogy közben felismerhető marad a zenei identitása.
A valódi kérdés nem az, hogy lehet-e keverni a műfajokat. Hanem az, hogy a keverés tudatos döntés-e, vagy egyszerűen minden olyan track hardstyle-nak számít, amely elég hangos és agresszív.
A magyar hardstyle új generációjának éppen az lehetne az egyik legnagyobb erőssége, ha nemcsak követné a hard techno térnyerését, hanem saját hangot alakítana ki a két világ találkozásából.
Ki kell mondani, mit hall majd a közönség
A hazai közegnek nem azzal teszünk jót, ha minden kemény elektronikus zenét ugyanazzal a címkével adunk el. A pontosabb műfaji kommunikáció nem elvesz a bulik értékéből, hanem segít megtalálni a megfelelő közönséget.
A hard techno népszerűsége nem veszélyezteti automatikusan a hardstyle-t. Az viszont veszélyes lehet, ha a két irány összemosása miatt senki sem tudja, milyen eseményre érkezik.
Lehet egy buli gyors, sötét, nyers és modern. De ha hardstyle-ként hirdetjük, akkor legalább legyen benne annyi hardstyle, hogy a közönség ne csak a plakáton találkozzon vele.
A cikk egy szerkesztői vélemény és a hazai hard dance-közegben tapasztalható műfaji átfedések elemzése.
