A korai hardstyle hangzásának egyik emlékezetes darabja a Technoboy Rage (A Hardstyle Song). A zene első vinyl megjelenése 2008. február 20-án történt a Titanic Records gondozásában, és jól mutatja, hogyan szólt a műfaj abban az időszakban, amikor még sokkal nagyobb szerepet kaptak a hosszú, fokozatosan építkező DJ-szettek.
Kapcsolódó cikk: #TBT – Headhunterz – Dragonborn
A Rage nem egy rövid, azonnali hatásra optimalizált felvétel. Több mint nyolcperces játékideje lehetőséget ad arra, hogy a zene lassan bontsa ki a saját világát. A feszes kickek, a folyamatosan épülő feszültség és a karakteres hardstyle-energia együtt olyan hangulatot teremtenek, amely ma is könnyen felismerhetővé teszi a felvételt.
Technoboy, polgári nevén Cristiano Giusberti, az olasz hardstyle egyik meghatározó alakja. Producerként és DJ-ként is fontos szerepet játszott abban, hogy az olasz hangzás saját karaktert kapjon a nemzetközi színtéren. Munkásságához olyan kiadványok kapcsolódnak, amelyekben a kemény alapok mellett a groove és a dallami elemek is hangsúlyosak maradtak.
A Rage hangzása
A felvétel egyik legnagyobb erőssége, hogy nem akar mindent egyszerre megmutatni. A zenei részeknek van idejük kibontakozni, a váltások pedig nem kapkodják el a következő nagy pillanatot. Ez a fajta felépítés ma már sokszor szokatlannak tűnik, a 2000-es évek hardstyle-jában azonban teljesen természetes volt.
A Rage hangzásában ott van az a nyers, mégis táncolható energia, amely a korai hardstyle egyik védjegyévé vált. A kick nem pusztán a tempót tartja, hanem a zene fő karakterét is meghatározza. A felvétel közben végig megmarad az a feszes lüktetés, amely miatt egy hosszabb DJ-szettben is jól működhetett.
A zene nem a túlzsúfolt produkciós megoldásokból építkezik. Inkább egy erős alapötletet bont ki, és azt használja ki többféle formában. Ettől a Rage nem veszti el a fókuszát, még akkor sem, ha mai füllel hallgatva jóval hosszabbnak tűnik, mint a jelenlegi átlagos hardstyle-megjelenések.
Technoboy és az olasz hardstyle öröksége
Technoboy pályája szorosan összekapcsolódik az olasz hardstyle korai fejlődésével. A Titanic Records mellett a The Saifam Grouphoz kötődő munkái is hozzájárultak ahhoz, hogy az olasz producerek hangzása egyre nagyobb figyelmet kapjon Európában.
Az olasz irányzat gyakran más hangsúlyokat használt, mint a holland hardstyle. A keménység mellett fontos maradt a groove, a dallam és a klasszikus dance-hatásokból érkező lendület. Technoboy zenéiben ez a kombináció jól érzékelhető: a produkciók határozottan működnek a tánctéren, mégis van bennük egy sajátos karakter.
A Rage ennek az időszaknak az egyik jó példája. Nem próbál modernnek hatni, és nem is ez a feladata. A zene egy olyan korszak lenyomata, amikor a hardstyle még folyamatosan alakította a saját szabályait.
Miért működik ma is?
A Rage értékét nem kizárólag a nosztalgia adja. A felvétel ma is működőképes alapokra épül: erős ritmika, jól felismerhető hangzás és elegendő tér a zenei elemek kibontásához.
A hosszabb játékidő miatt a track nem fogy el néhány perc alatt. Van benne hely a feszültség felépítésére, a váltásokra és arra is, hogy a DJ a megfelelő pillanatban illessze be a szettbe. Ez a fajta szerkesztés sok régebbi hardstyle-zenénél megfigyelhető, és ma is az egyik oka annak, hogy a klasszikus felvételek rendszeresen visszatérnek a DJ-k repertoárjába.
A Rage később újabb kiadványokon és válogatásokon keresztül is elérhetővé vált, de az alapja ugyanaz maradt: egy karakteres Technoboy-produkció a korai hardstyle korszakából.
A Technoboy – Rage (A Hardstyle Song) nem csupán egy régi track a sok közül. Egy olyan időszakot idéz fel, amikor a hardstyle még nem akart mindenáron megfelelni egy aktuális trendnek. Volt ideje felépíteni a saját energiáját, és talán éppen ezért maradt ennyire emlékezetes.
